Szerzőnk szerint az, hogy két szemmel látható ellenzéki szervezet van, plusz „körülöttük a törmelék", sehová nem vezet a Fidesszel szembeni politikai küzdelemben. Tóta W. Árpád véleménycikkében ismerteti is a receptet, minek kellene lennie ehhez képest.
Öt hónap van hátra a júniusi, az EP-voksolással egyidőben tartott önkormányzati választásokig, amelynek különlegessége, hogy a győzteseknek – polgármestereknek, önkormányzati képviselőknek – még négy hónapig kell várniuk, mire átvehetik az irányítást. Az „átmenet” hónapjai nem lesznek könnyűek, a kormány béna kacsává teheti a még regnáló, de neki nem tetsző helyhatósági vezetőket.
A kulcskérdés pedig az, teret nyer-e az Unióban a feltörekvő szélsőjobb, írja a brit lap politikai elemzőket is megszólaltató cikke.
Idén több mint 60 ország polgára vehet részt választásokon. Világszerte 2024 lesz az az év, amikor a politikai választások összetalálkoznak a mesterséges intelligenciával. Az előbbiek kampányainak természete ismert, az utóbbi terület szabályozása pedig legjobb esetben is kialakítás alatt van.
Lezárult a jelöltállítási folyamat a tisztújítás előtt álló Momentumban, és mivel az elnöki pozícióra egyedül Donáth Anna adott be pályázatot, január 28-án csak őt választhatják meg a küldöttek elnöknek a következő öt hónapra. Az elnökség hat további helyére összesen nyolc jelentkező van.
Ursula von der Leyen a konzultációs plakátkampánnyal került a kormány célkeresztjébe.
Trócsányi László, az Európai Parlamentben jelenleg az alkotmányügyi bizottságnak a tagja, a külügyi bizottságnak pedig a póttagja. A pozíciókat illetően úgy nyilatkozott: mindkettőt hasznos szakmai tapasztalatnak tartja.
Számításai szerint ugyanis úgy legyőzhető lenne a Fidesz. Ha pedig az aláírásgyűjtés nem válik be, van titkos B tervük is. A feladat nem könnyű, hiszen a közös listát az EP-választásoknál senki más nem támogatja, és az önkormányzati választásokon sem vevő erre a hat pártból három.
Éles jobboldali fordulatot jósol a páneurópai agytröszt, az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) tanulmánya a júniusi európai parlamenti választásokon. Közvélemény-kutatási eredményekkel és statisztikai modellezéssel készítették el mandátumbecslésüket, amelyből kiderül, hogy a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia, valamint a Konzervatívok és Reformerek csoportja jelentősen tudja növelni képviselői számát. Ugyanakkor még mindig - szűk - többségben lesz az Európa-párti koalíció. A Fidesz törekvéseit ideológiai viták nehezítik.
Ahol muszáj, a Momentum együttműködik a választásokon a többi ellenzéki párttal, de a közös listából nem kér, viszont előválasztásokra nyitott akár öt helyen is. A pártban Vitézy Dávidot Ungár és Orbán közös jelöltjének tartják, Karácsonnyal 90 százalékban egyetértenek, a DK szapulásából kicsit visszavesznek, és már 2026-ra készülnek, bár az ÁSZ-bírságok a Momentumot is padlóra küldhetik.
Alig különböztethetők meg egymástól az ellenzéki pártok gazdasági üzenetei, holott mindegyik azt szeretné elérni, hogy a válságos évektől szabadulni vágyó, az ország és saját háztartásuk helyzetét borúsan látó szavazók éppen őt válasszák a júniusi kettős voksoláson.
Ursula von der Leyen az egyetlen jelölt az Európai Néppárt részéről a következő Európai Bizottság elnöki tisztére. Von der Leyen újrázásának komoly esélye van, mert a Néppárt magasan vezeti a népszerűségi listát. Koalíció nélkül azonban nem szerezhetnek többséget, és most egyértelművé tette a Néppárt, hogy Putyin barátaival nem tárgyalnak.
